Háborított szülés

Fasírt terhessége (tudom, hogy vemhessége, de így jobban hangzik) a végéhez közeledett. A profi terhes-hörcsög-szakértő (ez én vagyok) a szülés időpontját nov. 29-ére jósolta. Péntek este még jól megbeszéltem Fasírttal, hogy ne siesse el, mert szombat reggel esedékes a ketrec takarítása, kap friss, illatos új almot, amiből berendezheti az új fészket a porontyoknak. Így is lett, szombat reggel Hordóhas izgatott szaladgálása közepette kezdetét vette a Nagy Takarítás. Őt szokás szerint áttettük a kis lavórba, amíg az otthonukat újjávarázsoltuk. Na ez egy nagyszabású akció, mert lelkiismeretesen mindig elmosogatjuk és vízkőtelenítjük az összes alkatrészt a gyerekek aktív közreműködésével. (Ugyebár, még csak 2 hónapja vannak hörcsögeink, ezért a kezdeti lelkesedés még kitart ezen a téren is.) Kicsilányom épp a fürdőszobában ügyködött, én meg addig felügyeltem a szökési kísérleteiről híres Fasírtot, hogy ne hagyja el a lavórt. És akkor ő egyszercsak furcsa görnyedt pózba helyezkedett, épp csodálkozni kezdtem, hogy ilyet még nem is láttam tőle, mire hopp! ott termett alatta egy pucér kukachörcsög. Egyszerűen fogta magát és beleszült a lavórba. Lehet, hogy pont én voltam a bába, ahogy átemeltem őt oda. Na lett nagy izgalom meg kapkodás, hogy szegényke, adjuk már meg neki a méltóságteljes szülés lehetőségét, és a többi picit lehetőleg a friss alomra hozza már világra. Röpke húsz perc múlva át is került a megszokott helyére – de addigra biztos sikerült őt is beparáztatni, mert megakadt a szülési folyamat, és nem jött több kishörcsög. Csak vártuk, vártuk, semmi. Persze nyilván az se tetszett neki, hogy ötpercenként rákukucskáltunk, végképp megfosztva őt az intimitás minden formájától. Úgyhogy megelégeltem és azt mondtam, oké, mostantól békén hagyjuk, és rá se néztünk késő estig. Tök csöndben gubbasztott egész nap a földszinten, Kakaó az emeleten, meg se moccantak, hangjuk se volt. Este tízkor nem bírtam tovább és leemeltem a fedelet – és igen, ott voltak mind, összesen hat darab új hörcsög! 🙂 Most pedig azonnal fogom magam, és addig föl nem kelek a székemből, amíg meg nem rendeltem az új ketrecet…